Mégis úgy gondolom, hogy érdemes eljátszani időről-időre a gondlattal, ötletelni, hogy mit is tehetek én? Mi is az én értékem, az erőm, amivel másokat inspirálok? Lehetek példakép, lehetek bizalmas, lehetek szeretet forrás, lehetek egy hitrendszer nagykövete? Mi az, amiből sok van? Legyen az anyagi vagy eszmei…. de ha valamiből nekem sok van, akkor ne tartogassuk, akkor osszuk, akkor adjunk.

Mit tudtunk meg az elmúlt pár hónapban?

Hogy a világ meg tud torpanni, hogy tükröt tart az itt és mostban… és csak az itt és most számít. Számítottunk rá? Nem… Tegyük a szívünkre a kezünket: csupa olyan dolgot hoz az élet, amire korábban nem számítottunk. Van, aminek örülünk és van, ami még az életkedvünket is elveszi, de minden nap megyünk tovább, mert menni kell. Kapaszkodunk az ismert mozzanatokba, az ismert személyekbe, az ismert ízekbe és tesszük ezt joggal, hiszen emberek vagyunk.

Ugyanakkor soha nem késő új mintákat beilleszteni és kívánom, hogy ezen mintákban minden nap legyen helye valami jó tétnek. Minden nap egy gesztus, egy jó cselekedet, egy nem várt mosoly, egy odaforduló kérdés, egy dicséret, egy elismerés, egy ölelés és még sorolhatnám. Sok sikert, ezt a célt el lehet érni – e nélkül nem érdemes élni.