További lényeges szempont, hogy visszataláljunk olyan személyiség- és társadalomépítő értékekhez a bennünk élő érzésekből kiinduló tettek által, amelyek mind lelkünk legapróbb szobácskáiba engedik be a tündöklő napfényt, mind pedig a társadalom legősibb idők óta összetartó erejének a hálózatát engedik visszaerősödni.
Eljutni a cselekvésig. Eljutni arra a felismerésre, hogy ha adni tudok, akkor már van valamim, ami természetesen nem csak anyagi szinten kifejezhető érték. Van időm, van tudásom, van szeretetem, van bennem gondoskodásérzet, van bennem empátia, van fizikai erőm, van fél kilóval több liszten és plusz 2 tojásom, hogy többet süssek, vannak építőjellegű pozitív gondolataim, amelyek megosztásával másokat gondolatait is megindíthatom.
Adni bármit is azoknak, akiknek szükségük van rá és segíteni egy megtisztelő lehetőség és esély.
Esély, hogy saját magunk és társaink értékrendjébe ágyazzunk be olyan apró gyöngyszemeket, amelyek beragyogják életünk, összetartó erőt és fényt hoznak a társadalomba. Ennek az erőnek az üzenete jó szívvel konstatált tapasztalataim szerint egyre több embertársunkat érinti meg. Az egyéni és közösségi kezdeményezések száma és ezek kézzel fogható eredménye egyre sűrűbben behálózza társadalmunkat a segíteni tudók és bajba kerültek között olyan szoros és erős, látszó és láthatatlan kötelékek kialakulásával, amelyek nemcsak ebben az időszakban, de generációkon keresztül segíthetik az emberi társadalom működésének alapértékeinek visszaépülését.
0 Hozzászólás